Angol konzervatív politikus, a Hitler elleni beavatkozás híve a 30-as években. 1908-tól megszakításokkal betölt valamilyen miniszteri címet. 1940-45 között miniszterelnök, 1941-től egyedül harcol a második világháborúban Németország ellen. Részt vett a teheráni, jaltai és potsdami konferenciákon, a balkáni második front megnyitásának híve volt. 1945-ben a választásokon vereséget szenvedett, ezért lemondott. 1946 márciusi híres beszéde először deklarálja az európai vasfüggönymegjelenését. 1951-55 között ismét miniszterelnök, csatlakozott a NATO-hoz.