Telihold

Az élethez

Változás

Sohase

Égető távollét

Tu es moi fraternel

Legyél velem

Ments meg

Zavar

Kérj – Adok

Kaptam – Adok

Velem vagy

Újra együtt

Augusztus vége

Érted

Telihold

Eddig lelkem mint Magyarország

Mindig megbukott, de talpra állt

Átélve ezernyi csapást

Amit adott az élet, kín csupán;

Elvesztettem mindent, mi nekem fontos volt

Elvesztettem, ami éltet, összes célom,

Lelkem üressége a messzeségbe csak kong

Hallatja bús énekét a Telihold.

De a messzeségben, a jelentől távol

Van valaki, ki éleszti álmom

Új álmokat ad, s reményem, célom

Megkísért, mint régidőt a várrom.

Feltámaszt, virágot bont bennem

Új ember leszek, tudom, érzem

Új célok, a tudás, a hatalom, az élet

A Teliholddal újra felébred.

2006. 09. 06.

Az élethez

Szívemet éget édeni érzés

Egy újabb élet, új világ vár még

A sötét égen, mint csillag éget

Lelkem sötétjén egy sokkal jobb élet.

Körbe itt minden ugy megváltozott

Őszinte lettem és más igy elhagyott

Valaki aki a szívemben lakott

Testvér-barát van most már távol.

Régi jó idők gyertek most vissza

S egyesüljetek azzal, mi bennem van

Most így, hogy tudom, ismerem magam

De mégiscsak vár, hív régi önmagam.

A múltban élek, de a jelenben létezem

A jövőt nem látom, de láttatják velem

Másokért vagyok, ha magamért nem teszek

De valakiért mindent megteszek.

2006. 09. 08.

Változás

Új törvény, új vallomások

Új érzés, új alkuvások

Új vágyak, új lángolások

Új napok, új változások

Új lettél, új lettem én is

A változás új gondolatokat

Hozott, és ez fogja hozni

Másfelé az új vágyaimat

Változás

Elvittél az életbe

Felélesztetted bennem

A változást

És megmutattad nekem

Hogy hova, s merre

Változás

Lelkileg életben tartottál,

Változás!

2006. 09. 12.

Sohase

Rohanó életben nyugalom szigete

Ingerült látomás halványló fénynyelve

Új korban új csoda, mit te adtál nekem

Köszönök mindent, és tiéd az életem

Kérhetsz már bármit, és megteszem teérted

Álmodhatsz bármit, a csodát teljesítem

Hálámmal üldözlek, ha kérted, vagy ha nem

Kérlek hogy sohase utasíts el engem

2006. 09. 12.

Égető távollét

Az életünk darabokra tört

Mit újra össze kell rakni

Egy kis darabja szíven döf

De újra tudjuk álmodni

Kezdjük újra az egészet

Hadd menjek át hozzád

Régi álmunk megint új lett

De mégis széttör a változás.

Gyere velem, álmodj velem

Ébreszd újra a vágyam

Közeledj hát, kellesz nekem

Újjáéled lelkem álma

Közös jövő, mit tervezünk

Teljesítsd a vágyunk kérlek

Te vagy csak, te egyedül

Kiért mindent igy megteszek

2006. 09. 13.

Tu es moi fraternel

Naponta látlak, mégis hiányzol nekem

Beszélünk mindenről de ez kevés még nekem

Lelkem úgy hiányol, légy többet velem

Úgy érzem, mégis csak kevés lett veled

Az eltöltött idő, a megbeszélt dolgok

Nélküled nincsen már semmi jó dolog

Olyan vagy nekem, mint egy igaz jó tesó

De ezt nem értheted, oly elutasító

Mindent megteszek, hogy jobb legyen neked

Nekem csak ez számít, hogy te lépj előre

Szívem titkait te tudod legjobban

Nem mondtam volna el rajtad kívül másnak

Te vagy, ki meghallgat, bánatot kiűzi

Ezzel az életem könnyeden megmenti

Szívem gondjait segít megoldani

Testvérként így tudlak igazán tisztelni.

2006. 09. 15.

Legyél velem

Megváltoztam, nem vagyok ugyanaz

Az élet újból pofon csapott

Nem vagy velem, úgy hiányzol

Legyél velem itt és most!

Itt vagy, de mégse, nem ugyanúgy

Lelkem ismét összeborul

De újjáéled, ha meglátlak

Lelked fénye fel-feltámaszt

Visszatér a régi énem

Újraéled égi fényem

Ezt csak neked köszönhetem

Hát szólj ha segíthetek neked.

2006. 09. 19.

Ments meg

Lelkem sötét éji képként villog

Mióta nem vagy itt mellettem

Hiányodtól megzavarodom

És a halál elől senki nem menthet.

Életemnek üres célja, eddig volt, már nincs

Mióta nem vagy itt mellettem

Amit adtál, nyugalmat, nekem kincs

És a halál elől senki nem menthet

Zaklatott lelkem minden elől fut, rohan

Mióta nem vagy itt mellettem

Nyugalmat már senki nem adhat

És a halál elől senki nem menthet

De érzem, mégis egyre távolodsz

Mióta nem vagy itt mellettem

Kérlek, nyugtass meg, bármit adok

Hisz a halál elől csak te menthetsz meg

2006. 09. 22.

Zavar

Lehet, ez régen szerelem volt

De most már csak erős barátság

Érzem, bennem nincs már sok jó

Kiölte belőlem a változás

Egy ember, ki szinte testvérem volt

Nincs velem, mégis mellettem van

Régen kimentett minden bajból

S ha kell, ő megnyugtat

De most úgy érzem, távolabb van

S lelkileg ez ugy felkavart

Megtörtem, ugy összezuhantam

Néha már nem ismerem magam.

2006. 09. 22.

Kérj - Adok

Érzelmeim megzavarodtak

Mit érted érzek, nagyon fura

Egyszerre testvér, mégis irigykedem

Féltékeny vagyok, de mindent megteszek

Hogy neked jobb legyen, bármire

Képes vagyok, annyira tisztellek

Néha mégis mintha gyűlölnélek

De ezt mindig hamar felejtem.

Ha lelkem sötét mélypontra érkezett

Mindig adtál célt, adtál életet

Ha láttalak, mindig megnyugodtam

De mióta te távolabb vagy

Tőlem, létem úgy összeomlott

Régi énem totál felbomlott

Újabb élet, újabb érzések

Ezzel együtt újabb kétségek

Lázadnak bennem, hogy kitörjenek

Erősödik a testvér-szeretet

Halld meg szívem ősrégi kérését:

Érted, bármit kérsz, megteszem én!

2006. 09. 25.

Kaptam - Adok

Tudod, nem kell köszönnöd semmit

Minden gondom megoldottad, mi lelki

Élet, amit miattad élem

Bármit, mindent megteszek érted

Lehet, hogy ezt meg sose érted

Érzést, mi engem úgy éget

Kettős, és oly különbözőek

Mégis annyira szeretlek

Te vagy, kit tényleg tisztelek

Többet kaptam, mint én adtam

Másképp látod mindezt, lehet

Nekem viszont mégis így van

Te a tárgyi, én a lelki

Segítségre gondoltam itt

Felkavart lelkem nyugvásra inted

Cserébe ezért már bármit kérhetsz.

2006. 09. 26

Velem vagy

Szívem újat dobbant

Érzem, hozzám már közelebb vagy

Mégsem ugyanaz mint régen volt

De így mégiscsak jobb

Mint eddig volt.

Azután, miután a kötődés

Oly szinten megszűnni látszott

Újra lobbant bennem ez az érzés

De így mégiscsak jobb

Mint eddig volt.

Több hét szenvedés után

Miután belém összeomlás hatolt

Ismét közelebb vagy hozzám

De így mégiscsak jobb

Mint eddig volt.

Szívem dobban, lelkem robban

Érzem, nagyon megváltoztam

Ez nem ugyanaz mint régen volt

De így mégiscsak jobb

Mint eddig volt

2006. 09. 26.

Újra együtt

Egy hatalmas szenvedésekkel teli

Búskomor, öngyilkos hónap után

Rád találtam és rám találtál megint

Majd szívemből kitörölted a halált.

Lelkemet elöntötte a boldogság

Megoldjuk újra minden problémánk

De csitt! nem kell mondanod hogy én többet

Teszek érted, mint amennyit te értem.

A nyárra emlékezz: megmentettél,

Lelkem őrült dolgait nyugtattad

Ha nem lennél, már megtenném én

Halált, biztos síri nyugalmat.

Azóta testvérként tisztellek már

Azért fájt a távolság, mi köztünk volt

Megszűnt már minden, ami nekem fájt

Hisz sikerült legyőznünk a távot.

2006. 09. 28.

Augusztus vége

Kedvem hol fenn, hol lenn, ha rád gondolok

Múltam veled van, jelenem elhagyott

Érzem, tehettem volna még teérted

Nem értem, ilyen lassú hogy lehettem.

Bármit, amit tettem, bánt, hogyha rád gondolok

Lehet, sokat tettem, mégsem eleget

Amit kihagytam, későn, de bepótolom

Hisz érzem, soha sincs késő ezekre.

Mikor meghallottam a dolog szörnyű hírét

Egy világ omlott össze akkor bennem

Magamat okoltam, nem tudom miért

De nagyon fájt, nagy kín égetett engem.

Te voltál az, ki mindig meghallgatott

Ha más nem volt velem, lelked velem volt

De most újra sok minden úgy van, mint rég

Hisz lelkileg te ismét megmentettél.

2006. 09. 29.

Érted

Szív, ami újat dobban

Jég, ami érted tör meg

Tűz, ami néked lobban

Én, ami érted hal meg

Szólj, ha kell valami más

Új, és egy nagyobb világ

Az, ami szívemben él

Az, ami csak érted ég